Arany János, a ballada Shakespeare-je
Arany János születésnapja alkalmából összeállítottam egy rövid anyagot a magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb költőjéről. Az alapvető életrajzi információk mellett megismerjük a legfontosabb műveit. Négyet alaposabban is megvizsgálunk: A walesi bárdokat, a Toldit, a Családi kört és a Buda halálából a Rege a csodaszarvasról című verset.
A célom az volt, hogy a gyerekek tudják, ki volt Arany János és ismerjék fel, ha hallanak idézetet a négy vers egyikéből. Ezért próbáltam többfajta formában megkeresni mind a négy művet: teljes alakban, megzenésítve, animálva, képregényként stb. A feladatlapon pedig a legismertebb részleteket emeltem ki a versekből, illetve hozzátettem némi információt arról, hogy miről szól az adott mű és mik a keletkezésének körülményei.
Itt láthatjátok az általam készített feladatlapokat Arany Jánosról. A gombra kattintva tudjátok letölteni.
Arany János: Családi kör
Az 1851-ben írt vers egy faluban élő gazdálkodással foglalkozó család békés nyári estéjét mutatja be. Életkép, amely egyszerre bemutatja Arany családi, gyerekkori élményeit, leír egy tipikus magyar falusi családot és megidézi a levert szabadságharc fájdalmas emlékét.
A verset itt olvashatjátok teljes terjedelmében.
A vers digitális interaktív változatát a képre kattintva érhetitek el. Rajzolta Bertóthy Ágnes, a BOOKR Suli videója.
A verset meghallgathatjátok Csuja Imre előadásában:
És végül játékos feladatok a wordwall oldalán:
Arany János: Buda halála
Rege a csodaszarvasról
Arany János az Akadémia Nádasdy-pályázatára küldte el a Buda halálát 1857-ben. Arany a hun eposzt trilógiaként képzelte el, s több tervet is készített. Az első rész Etele (Attila) és Buda összecsapásáról, a második az Etele világhatalmának végét előrejelző jóslatokról és Csaba neveltetéséről, a harmadik Etele haláláról, a hunok és a leigázott népek összecsapásáról, Csaba elbujdosásáról és jövőbeli visszatéréséről szólt volna. Végül csak az első rész, a Buda halála készült el.
A történet: Buda megosztja öccsével, Etelével az uralkodást. A két testvér megértené egymást, de asszonyaik (Krimhilda és Gyöngyvér) vitái és a „szász” Detre ármánykodása ellenségekké teszi őket. Etele páratlan hadvezéri képességei, s a birtokában lévő „isten kardja” segítségével naggyá növeli a hunok birodalmát. Lobbanékony természete azonban belesodorja a „tragédiai bűnbe”: megöli bátyját. A testvérgyilkosság előrevetíti a végzetet: a belső viszálykodást, a nemzet széthullását.
A verset itt olvashatjátok teljes terjedelmében.
Diafilm, Latinovits Zoltán előadásával. Kattints a képre!
A Kaláka együttes megzenésítette a verset. Kattints a képre!
Játékos feladat a wordwallon. Kattints a képre!
Arany János: A walesi bárdok
A walesi bárdok Arany János 1857-ban elkezdett, majd 1863-ban publikált történelmi balladája. A költőt a Magyarországra látogató Ferenc József köszöntésére kérték fel, ő azonban a betegségére hivatkozva elhárította a lehetőséget, de később megírta A walesi bárdokat. Arany az alkotás középpontjába a bűn és a bűnhődés gondolatát állította. A költemény burkolt, allegorikus jelentést tartalmaz: a költőknek sohasem szabad megalkudniuk a kegyetlen, gőgös zsarnoksággal, el kell azt ítélniük, és helytállásukkal mindenkor példát kell mutatniuk.
A ballada valós eseményeket dolgoz fel. I. Eduárd angol király 1277-ben valóban meghódította a korábban önálló, a kelták által irányított Walest. A legenda szerint az uralkodó 500 énekmondót végeztetett ki, mert nem voltak hajlandók az általuk gyűlölt zsarnokot éltetni. Egyértelmű a hasonlóság a XIII. századi események és az 1850-es évek magyarországi viszonyai között: Edward maga Ferenc József, a walesi bárdok pedig a magyar költők.
A verset itt olvashatjátok teljes terjedelmében.
A versből képregényt készített Csordás Dániel. Kattints a képre!
A fenti képregény animációs változatához Kálloy Molnár Péter szavalja a verset. Kattints a képre!
A Kecskemétfilm is készített egy animációs feldolgozást a vers alapján 2010-ben. Kattints a képre!
A Kaláka együttes Huzella Péterrel megzenésítette a verset. Kattints a képre!
Arany János: Toldi
Arany János a Toldi című elbeszélő költeményével a Kisfaludy Társaság által kiírt pályázatot nyerte meg 1846-ban. Ez tette ismertté és hozta el neki Petőfi Sándor barátságát. Toldi Miklós történetét dolgozta fel Ilosvai Selymes Péter históriája és a nagyszalontai néphagyomány alapján. Végül trilógia lett belőle: Toldi estéje (1854), Toldi szerelme (1879).
A történet: A nagyerejű Toldi Miklós Nagyszalontán él. Bár nemesi származású, a béresekkel együtt dolgozik. Rejtett álma, hogy a seregben harcolhasson. Testvére, György, Budán él a király udvarában. Amikor hazalátogat, addig piszkálja öccsét, amíg az egy malomkővel véletlenül agyonüt egy vitézt. Miklós elmenekül a nádasba, ahol megverekszik két farkassal. Ezután Buda felé indul. Megtudja, hogy a Duna szigetében egy erős cseh magyar legényeket öl. Szeretne kiállni ellene. Az anyja küld Bencével, a hű szolgával, száz aranyat vitézi ruhára. György közben ármánykodik a királynál az öccse ellen. A bajvívás győztese az ismeretlen vitéz lett, aki nem más volt, mint Miklós. Végül György elnyeri büntetését a királytól, Miklós vágyát pedig teljesíti a király.
A verset itt olvashatjátok teljes terjedelmében.
A verset a képre kattintva hallgathatjátok meg.
A Toldiból animációs sorozatot készített Jankovics Marcell a Kecskeméti Rajzfilmstúdióban 2021-ben. Kattints a képre!
1951-ben diafilmet készítettek a Toldiból, Vihar Béla rajzaival. Kattints a képre a diafilm egy részletéért!
És végül játékos feladatok a wordwall oldalán:
Jó szórakozást!
Ezeket is érdemes megnézni
Polgár Zsuzsa, Zsófia és Judit – és a sakk
gyümölcsös kevert süti
