Monda: A csodaszarvas
Elkészült A csodaszarvas című monda átirata, Benedek Elek nyomán. Szövegkiemelésekkel, amik könnyebbé teszik az olvasást. A történet után olyan szövegértési feladatok vannak, amik azonkívül, hogy segítik megnézni, a gyerek értette-e, amit olvasott, össze is foglalják a monda lényegét.
A magyar mondákat a Benedek Elek féle Magyar Mese- és Mondavilág alapján tervezem feldolgozni.
Az eredeti művet megtalálhatjátok az Országos Széchényi Könyvtár által fenntartott Magyar Elektronikus Könyvtár katalógusában, ezen a linken:
Az alábbiakban olvashatjátok Benedek Elek előszavát az olvasókhoz:
AZ OLVASÓNAK
A Magyar Mese- és Mondavilág kötetei sok ezer példányban forognak a magyar ifjúság és a nagyközönség kezén, s így az a vágyam, hogy a magyar nép meseköltése közkinccsé váljék, máris teljesült.
Nagy lelki örömmel hallom, hogy könyvem a családos házak kedves barátja s az iskolai oktatásnak segítőtársa lett: hogy nagyok és kicsinyek gyönyörűséggel és haszonnal olvassák. A magyar népé ezért az érdem elsősorban. Az ő lelkének kincsei e mesék. Én csupán a nép mesemondó fia vagyok.
Köszönöm, hogy hallgatjátok mesemondásomat.
Kisbaconban, 1901 július havában
Benedek Elek
Mint láthatjátok, a könyv 1901-ben készült, tehát 120 éve. Ennek megfelelően itt-ott már kicsit régies a nyelvezete. A mai gyerekeknek, főleg azoknak, akik külföldön élnek, és az iskolai nyelvük nem a magyar, többször nehézséget okoz a szövegek megértése, és akár el is mehet a kedvük az olvasástól. Én mindenképpen fontosnak tartom, hogy a magyar gyerekek, bárhol is éljenek, ismerjék mondavilágunkat. Ezért éreztem úgy, hogy kicsit át kell alakítani a szöveget, hogy könnyebben olvasható és érthető legyen a gyerekek számára. Kihagytam vagy átírtam a túlzottan régies szavakat, kifejezéseket. Azt gondolom, egy külföldön élő gyereknek nem feltétlenül kell ismernie olyan szavakat, amiket a mai magyar nyelvben már nem vagy csak elvétve használunk. Néhány helyen meghagytam az eredeti szófordulatot, vagy kifejezést, és a szöveg mellett csillaggal jelölve találhatjátok a modernebb szinonimát, ill. a magyarázatot hozzá.
Természetesen, ha ragaszkodtok a mondák eredeti nyelvezetéhez, rengeteg helyen megtaláljátok azokat a változatokat. Többek között a fent említett linken a Magyar Elektronikus Könyvtárban. Azt a megoldást is választhatjátok, hogy először elolvassátok az átírt mondát, és amikor már ismerős a történet, megkeresitek az eredeti változatot.
A monda után szövegértési feladatok vannak, amelyekkel megnézhetitek, megértette-e a gyerek, amit olvasott. Ezenkívül igyekeztem úgy összeállítani a feladatsort, hogy végigvezessen a történet leglényegesebb pontjain, ezzel is segítve, hogy a lehető legjobban emlékezzenek a gyerekek a történetre. Inkább olyan feladattípusokat alkalmaztam, amiben nem sokat kell írni, mivel tapasztalatom alapján, ez sokszor elriasztja a gyereket. Fontos, hogy úgy oldjátok meg, hogy visszakeresitek a szövegben a kérdésre vonatkozó részt, hiszen nem memória-gyakorlatról van szó!
Végül egy kis háttérinformáció a mondáról, a Nemzeti Köznevelési Portálról (https://www.nkp.hu/)
Hunor és Magor története
A csodaszarvas-monda keletkezésének ideje meghatározhatatlan. Feltételezhetően a honfoglaló magyarok hozták magukkal keletről Hunor és Magor (Magyar) történetét. A mondában bibliai, magyar, bolgár és eurázsiai elemek keverednek. Egyes elemeit a néphagyomány, a középkori mondavilág és Anonymus Gesta Hungarorum című műve is megőrizte, de legrészletesebb leírását Kézai Simon krónikájából, a szintén Gesta Hungarorum című munkából ismerhetjük. A monda a Bibliából ismert bábeli zűrzavar után indul. Ekkor Ménrót (Nimród) fejedelem feleségével, Enehhel két fiút nemzett: Hunort és Magort. A két elsőszülött felnőve, apai örökségüket megkapva, apjuktól külön sátorba költözött.
Később új hazát keresve maguknak mitikus vadászatra indultak. Útjukon egy csodaszarvas vezette őket. Miután a fiúk beérték, rendre eltűnt a szemük elől. Így csalogatta őket hosszú időn keresztül tovább és tovább, egészen Meotisz vidékére, a vízben, halban, fűben, fában és vadban is gazdag, csodálatos helyre. A letelepedésre tökéletesen alkalmas terület maradásra intette a két fiút. A családalapításhoz azonban feleséget kellett szerezniük maguknak, ezért nem vadászatra, hanem leányrablásra indultak. Útjuk során rábukkantak Belár fiainak asszonyaira és gyermekeire. Őket elragadva, Dula alán fejedelem gyermekei között megtalálták a fejedelem lányait. Hunor és Magor feleségül vette őket, és a két házasságból összesen 108 utód született. A monda szerint tőlük ered a hunok 108 nemzetsége, akik később Szittyaországba költöztek. Ebből a 108 nemzetségből vált ki aztán az a hatseregnyi ember, aki később Pannóniába költözött. A többiek Szittyaországban maradtak. Hunor későbbi leszármazottai a hunok, Magoré a magyarok.
A csodaszarvas
A szarvas a magyar ősmitológiában az egyik legfontosabb totemállat. A sztyeppei népek mondavilágában azonban nem csupán totemős, hanem vezető állat is, ami a különböző mítoszok szerint új hazát mutat az őt követő népeknek. Ábrázolásának számos változatát ismerjük. Agancsa sok nép kultúrájában jelképes erővel bír: az örök megújulást hirdeti. Ezek között az agancsok között gyakran a Nap, a Hold és a csillagok láthatók. Ez az ábrázolásmód az állat tapasztalaton túli, égi tulajdonságaira utal. A szarvas ezenkívül az örök élet szimbóluma is kultúránkban, hiszen ismeri a gyógyfüvek és az örök élet vizének ősi titkát. Alakja a kereszténységben pedig Krisztus-jelképpé is vált: ennek a párhuzamnak a ténye a 42. zsoltár szövegére támaszkodik. A monda továbbélését nemzeti kultúránkban többek között Arany János Rege a csodaszarvasról és Bartók Béla Cantata profana című művei jelentik.
Csak kattintsatok rá az ikonra, és megnyílik a letölthető PDF.
Ezeket is érdemes megnézni
Jókai Mór, a nagy magyar mesemondó
Mese: A telhetetlen méhecske
