SZENT-GYÖRGYI ALBERT – és a C-vitamin
128 éve ezen a napon született Szent-Györgyi Albert, az első magyar Nobel-díjas, akinek a neve összefonódott a C-vitaminnal. Nemcsak kiváló tudós volt, hanem egy karizmatikus, sokoldalú, művelt ember. Magánemberi nagysága, kalandos élete miatt is érdekes megismerkednünk vele.
Szent-Györgyi Albert
(Budapest, 1893.09.16. – Woods Hole, Massachusetts, 1986.10.22.), az első magyar Nobel-díjas.
Orvos, biokémikus, a magyar, a szovjet és az amerikai tudományos akadémia tagja. Ő a Szent-Györgyi Albert-díj névadója.
A kezdetek
1893.szeptember 16-án született Budapesten. Anyai ágon híres tudósdinasztiából származott. Sokáig rossz tanuló volt, így amikor bejelentette, hogy kutatóorvos akar lenni, nagybátyja, Lenhossék Mihály megtiltotta neki, hogy az orvosi egyetemre jelentkezzen, mert attól tartott, hogy szégyent hoz a családra. Albert végül kitűnőre érettségizett, és szigorú nagybátyja is megenyhült.
Az első világháborúban katonaorvosként vett részt. 1917-ben elvette első feleségét, Demény Kornéliát, 1918-ban megszületett kislányuk, Nelli. A háború utáni években több országban is megfordult. Végül 1930-ban visszatért Magyarországra, és Szegeden telepedett le.
A szegedi professzor
Szent-Györgyi egy modern tudományos központot és biokémiai iskolát hozott létre Szegeden. Új oktatási stílust vezetett be, elvárta diákjaitól, hogy vitatkozzanak, érveljenek. Meghívta őket a lakására, moziba és kirándulni járt velük. Felhívta a figyelmüket a sport fontosságára. Ő maga rendszeresen teniszezett, röplabdázott, biciklizett, megtanult vitorlázórepülni, és 1934-ben motorbiciklijével európai körutat tett.
„A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. (…) A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre, és mindenekelőtt a „fair play”, a nemes küzdelem szabályaira.”
A C-vitamin
Szent-Györgyi először az úgynevezett hexuronsavval foglalkozott, amit mellékveséből, káposztából és narancsból is sikerült kivonnia. Joseph Svirbely kémikussal rájöttek, hogy ez az anyag a C-vitaminnal azonos, amelyet addig kémiailag nem ismertek, csak skorbutellenes hatásáról tudtak. Innen származik a C-vitamin egyik tudományos elnevezése is, az aszkorbin-sav, vagyis „skorbut elleni-sav”.
A skorbut, másnéven „tengerészpestis” egy súlyos táplálkozási betegség volt. Amikor a hajósok tengerre szálltak és néha hónapokig nem kötöttek ki, különös betegség ütötte föl a fejét közöttük. A matrózok fáradékonyak lettek, felduzzadtak a végtagjaik, vérzett és meglazult a foguk. Magellán legénységének több mint felét veszítette el ebben a kórban. A tengerészek az 1700-as évek végére rájöttek, hogy a citrom és a lime gyógyítja a tüneteket. Európában azonban még 1911-ben is rengetegen meghaltak skorbutban.
Szent-Györgyi kereste a megoldásokat, honnan tudna jelentősebb mennyiségű C-vitamint kivonni. Az általa mesélt történet szerint egyik este a vacsorához felesége paprikasalátát adott, amit nem akart megenni, ezért elvitte a laboratóriumba megnézni, van-e benne C-vitamin. Meglepetésére kiderült, hogy a paprika valóban jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmazott, és könnyebb volt kinyerni, mint a citrusok levéből. Így nemcsak a vitamin kémiai mibenlétét állapította meg, hanem gyors és olcsó előállítási módszerét is.
A Nobel-díj
1937-ben a Nobel-díj Bizottság Szent-Györgyi Albertnek ítélte az orvosi és fiziológiai díjat „a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezései, különösen a C-vitaminnal és fumársav katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen”. Ő lett az első magyar Nobel-díjas.
Az aranyérmet Szegedre vitte, a 2. világháború kezdetén a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta tőle. A múzeumtól kapott összeget a finn-szovjet háború finnországi áldozatainak ajánlotta fel. Az érem ma a Magyar Nemzeti Múzeumban található.
Az eseményről készült híradót ide kattintva tudod megnézni:
Filmhíradók Online / Szent-Györgyi Albert Nobel-díja (filmhiradokonline.hu)
SZENT-GYÖRGYI ALBERT. A STOCKHOLMI KAROLINA INTÉZET A SZEGEDI EGYETEM VILÁGHÍRŰ TANÁRÁT TÜNTETTE KI AZ IDEI ORVOSI NOBEL-DÍJJAL.(MFI)
Elhangzó szöveg:
Az egész ország büszke örömmel ünnepelte az első magyar Nobel-díjast, Szent-Györgyi Albert professzort, akinek a tudományos kitüntetést az elégetés élettani folyamatai körül tett felfedezéséért, a fumársav katalizációjáért és a C-vitaminnal elért eredményeiért ítélték oda. Ismeretes, hogy a C-vitamint a szegedi paprikából sikerült kivonnia.
Mi történt a Nobel-díj után?
1938-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta és Amerikába ment egy előadókörútra. Belgiumban egyetemi professzorként végzett munkájáért III. Lipót belga király kitüntette. 1941-ben, válása után, elvette második feleségét, Borbíró Mártát.
A második világháborúban olyan fontos szerepe volt, hogy maga Adolf Hitler követelte a kiadatását. Ezek után a tudósnak el kellett rejtőznie, ezért V. Gusztáv svéd király svéd állampolgárságot adott neki és feleségének.
Az élet Amerikában
1947-ben Amerikába emigrált, és egy tengerparti házban telepedett le, a massachusettsi Woods Hole-ban. 1955-ben kapott amerikai állampolgárságot, 1956-ban az Amerikai Tudományos Akadémia tagja lett. Aktív tudományos életet élt, főként a sejtlégzéssel, izombiokémiával, biogenetikával és rákkutatással foglalkozott. Őrült majom címmel könyvet írt, amelyben az emberiség túlélési esélyeit latolgatta.
Második felesége és egyetlen lánya is rákban halt meg, így nem meglepő, hogy utolsó évtizedeit a rákkutatásnak szentelte. 1972-ben létrehozta a Nemzeti Rákkutató Alapítványt. Felismerte a szabad gyökök szerepét a rák kialakulásában és a vitaminok (lásd C-vitamin) gyökfogó funkcióját.
Felesége, Márta halála után elvett egy 24 éves fiatal nőt, Susan Wichtermant, akivel házasságuk csupán 1 évig tartott.
26 éve nem járt már hazájában, amikor 1973-ban az MTA Szegedi Biológiai Központjának megnyitására hazalátogatott. Ekkor avatták a Szegedi Orvostudományi Egyetem díszdoktorává, valamint a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli tagjává.
A szellemileg és fizikailag is aktív tudós 1975-ben feleségül vette a nála 50 évvel fiatalabb Marcia Houstont, akivel haláláig együtt éltek.
Marciaval az alábbi linken olvashattok egy interjút:
Szent-Györgyi Albert 93 éves korában, 1986. október 22-én hunyt el Woods Hole-ban.
Hagyatéka
Emlékét Szegeden szobor, mellszobor és emléktábla őrzi, nevét viseli az itteni egyetem Klinikai Központja, valamint számos iskola az országban. A Tisza-parti városban állandó kiállítás mutatja be a tudós hagyatékát, személyes tárgyait, munkaeszközeit és a Nobel-díj másolatát.
Ralph W. Moss írt Szent-Györgyi Albertről egy életrajzi regényt, amihez maga a tudós is adott anyagot:
2018-ban a Debreceni Médiaműhely készített róla filmet.
Szent-Györgyi Albert: Csodálattal és hálával (In Wonderment and Gratitude)
A fent olvasható szöveget ezen a linken találhatjátok nyomtatható formátumban. Természetesen szövegértési feladatokkal.
Nyári versek
Mese: A kis gömböc
Ezeket is érdemes megnézni
Polgár Zsuzsa, Zsófia és Judit – és a sakk
Mese: A négyszögletű kerek erdő
