SZABÓ MAGDA, a világon legismertebb magyar írónő -

Szabó Magda születésnapja alkalmából készítettem ezt az összefoglalót a magyar irodalom egyik legismertebb írónőjéről. Egy tömör, pár pontba összeszedett életrajz után öt ismert és szeretett regényének ismertetőjét találhatjátok meg. A Tündér Lala, az Abigél, a Régimódi történet, Az ajtó és a Für Elise rövid leírása és főbb szereplőinek bemutatása után következnek a szokásos feladatok.

A 20. század legendás írónőjének és családjának élete kétségkívül regénybe illő volt, nem csoda, hogy Szabó Magda több művéhez is önéletrajzi elemeket használt fel.

Igen termékeny szerző volt, és az egyik legsokoldalúbb írók egyike, írt regényt, verset, hangjátékot, ifjúsági regényt, gyerekkönyvet, színdarabot, elbeszélést, drámát. 1947-ben, 30 évesen jelent meg első kötete, az utolsó pedig 2006-ban, 89 évesen.

Műveit számos nyelvre lefordították. Az 1987-ben írt Az ajtó című regénye felkerült a The New York Times TOP 10-es listájára. Műveinek egy részét megfilmesítették, színpadra vitték, többek között az Abigélt, a Tündér Lalát, a Régimódi történetet és Az ajtót.

90 évesen, 2007. november 19-én olvasás közben aludt el örökre.

Itt láthatjátok az általam készített feladatlapokat Szabó Magdáról. A gombra kattintva tudjátok letölteni.

Szabó Magda: Tündér Lala

(1965) – Meseregény – A tündérek is emberek

Az örök boldogságban élő, halhatatlan tündérek világában szokatlan dolog, ha valaki folyton elkóborol, elcseni édesanyja tündérjogarát, és unalmában emberekkel barátkozik.

Tündér Lala különös viselkedése miatt sokat bánkódik édesanyja, Írisz királynő. Egy nap Gigi, a kis unikornis bejelenti, hogy Írisz frigyre lép a hűséges Amalfi kapitánnyal, ami az egész birodalmat örömmel tölti el.

A hatalomra éhes Áterpáter varázsló cselszövése azonban mindent meghiúsít: Írisz megmagyarázhatatlan módon kikosarazza Amalfit, és a varázslónak nyújtja a kezét.

Tündér Lala, az emberszívvel született tündérfi inkább a halandók sorsát választja, csakhogy megmentse édesanyját a boldogtalan házasságtól és népét egy zsarnoktól.

Szerencsére akad, akinek Áterpáter fölött is van hatalma. Ki lehet az?

Szabó Magda: Abigél

(1970) – Ifjúsági regény – Kalandos leányregény a második világháború árnyékában

Vitay Georginát (Ginát), apja Vitay tábornok váratlanul, magyarázat nélkül egy vidéki református internátusba íratja 1943-ban.

A jóléthez és szabadsághoz szokott kislány nehezen tud beilleszkedni a Matula zárt, puritán világába. Sem osztálytársaival (Kis Marival, Torma Piroskával, Bánki Annával), sem nevelőjével (Zsuzsanna testvérrel), sem tanáraival (Kőnig tanár úrral, Kalmár Péterrel) vagy az igazgatóval (Torma Gedeon) nem találja a hangot. Az egyetlen ember, aki szimpatikus neki, Horn Mici, egy volt matulás, hadiözvegy.

Az iskola legnagyobb legendája a kertben álló kőszobor alakja köré fonódik, akit a lányok Abigélnek neveznek. Gina életében is felbukkan a titkos jótevő, aki mindenkinek segít, aki levelet ír neki.

Ki az a Kuncz Feri? És vajon ki lehet a titokzatos Abigél?

Szabó Magda: Régimódi történet

(1977) – Regény – A családtörténet

A Régimódi történet főszereplője az írónő édesanyja, Jablonczay Lenke. Mellette megismerhetjük az ő szüleit: Gacsáry Emmát és a kártyás, bohém Jablonczay Kálmánt. És Magda apai nagyanyját: a keményszívű Rickl Máriát, aki „Kislenkét” felnevelte.

Szabó Magda felhasználva a régi családi dokumentumokat, naplókat és a saját gyermekkori emlékeit, éleslátással és szeretettel rajzolja meg regénye szereplőinek alakját.

Milyen a viszony az édesanya és a nagymama között?

Szabó Magda: Az ajtó

(1987) – Regény – Az írónő és a házvezetőnő

A regényben egy fiatal írónő (Szabó Magda)házvezetőnőt keres, hogy teljesen az írásnak szentelhesse magát. A különc, magánakvaló Szeredás Emerenc elvállalja a pozíciót, de a saját feltételei szerint: ő osztja be a saját bérét és idejét, sőt ő dönt arról is, melyik házimunkát végzi el, s melyiket nem. Emerenc sok rejtélyt takargat, mind Magda, mind a környékbeliek elől. Kis lakása ajtaját mindig zárva tartja, a legnagyobb titokban őrizve magánszféráját.

Mit rejteget az a híres ajtó? És hogyan ölhette meg Magda Emerencet?

Szabó Magda: Für Elise

(2002) – Regény – A testvérem

Szabó Magda elmúlt nyolcvanéves, amikor lánytestvére született: írt magának egyet.

Bogdán Cecília (Cili) trianoni árva, Zentáról származik, az árvaházból kerül Debrecenbe, négyévesen fogadja be új családja. Ő a bájos, szeretnivaló szőke gyermek, akit minden bajtól óvnak, akit dédelgetnek ismerősök, ismeretlenek és a tanárai is.

Magdolna (Dódi) okos, művelt már kisgyerekkorában is. Esti meseként bibliai történeteket hallgat édesapjától, még iskolába sem jár, de már latinul veszekszik nagybátyjával. Szülei nem korlátozzák, nem nevelik, csak civilizálják. Nyelveket tanul, olvas és ír, képzelete szárnyal, olyan szabálytalan, mint maga a szabálytalanság, már akkor kilóg a sorból.

Hogyan alakul a testvérek sorsa? Vajon megtalálják a közös hangot különbözőségük ellenére is? És hogy kerül ide Beethoven darabja?

Éleslátása, bölcsessége és szellemessége minden munkájában jelen van. A műveiből idézett sorok népszerűek mind a mai napig.

Jó szórakozást!